Budapest, Váci út 90.
Az alábbi összeállításban a XIII. kerületben közlekedő vagy közlekedett villamosok útvonala és –változásai tekinthetők át. 1896 óta beszélhetünk villamos forgalomról errefelé, mégpedig a Lehel utca és a Váci út vonatkozásában.
Bővebben:
1-es villamos:
1910-től, a viszonylatszámozás bevezetésekor az 1-es villamosok a mai Erzsébet királyné útja – Thököly út – Rákóczi út – Bajcsy Zsilinszky út – Váci út – Újpest, vasúti híd útvonalon közlekedtek.
1915-től a Keleti pályaudvartól közlekedtek Újpest, vasúti híd felé. 1919-ben az 1-es villamosjárat megszűnt.
1954-től 1961-ig ismét létezett 1-es jelzéssel villamosjárat, amely a Marx tér (Nyugati pályaudvar) és az Újpesti vasúti híd között közlekedett a Váci úton. Ez a viszonylat tulajdonképpen a 3-as villamos betétjárata volt (1955 előtt és 1961-től 3A jelzéssel járt ugyanezen az útvonalon villamos).
Manapság - 1984-től - az Árpád hídon és a Róbert Károly körúton közlekedik, gyorsvillamosként.
2-es villamos:
Az útvonalat nem egyből találták ki. 1911-ben a BVV építette ki a Népszínház utca és a Király utca között.
Az összeköttetésnek megvolt az elméleti lehetősége mind az észak felé, a Városligetbe, mind nyugatra, a Duna partra vezetésnek. A cég ebből utóbbit preferálta. Ha valaki most besétálja a környéket, láthatja, hogy igen szűk belvárosi utcákról van szó, ez akkor se volt másképpen: a két irány vágányai több helyütt el sem fértek egymás mellett, ezért a villamos az Akácfa utca-Klauzál utca alternatív útvonalon tért vissza a Rókus kórház melletti végállomáshoz. A szakaszt 1911. október 27-én helyezték üzembe. 1911 végén már a Tisza Kálmán (ma: II. János Pál pápa) tér és a Szabadság tér között közlekedett. 1912. szeptemberében meghosszabbították a Keleti pályaudvarig, majd a vonal másik végén továbbvezették a Rudolf trónörökös teréig (ma Jászai Mari tér).
Később azonban az üzemeltetők többet akartak kihozni a viszonylatból, ezért 1927-ben összevonták a Margit hídtól északra közlekedővel, és a Dózsa György úton egészen a MÁV-aluljáróig vezették. Igazán logikus persze az lett volna, ha át is megy a vasút alatt, és Terézvároson keresztül tér vissza, de ez nem történt meg (nagy átépítésekre lett volna szükség, mivel az aluljáró belmagassága nem volt elegendő), helyette a Vágány utca vonalában épült egy fejvégállomás. 1932-ben a Népszínház utca – Somogyi Béla utca – Stáhly utca – Gyulai Pál utca útvonal lett a keleti hurokvégállomás. Ekkor már a Klauzál téri szakasszal is forgalmi gondok voltak, a kihasználtsága se volt az igazi. 1937-ben visszahelyezték a végállomást a Margit hídhoz.
3-as villamos:
Az 1-es villamos betétjárataként közlekedett Nyugati pályaudvar és Újpest között. 1915-ben meghosszabbították, a Margit hídon át a Fehérvári útig, a mai Móricz Zsigmond körtér területéig járt. 1919 augusztusában a Kelenföldi pályaudvarig hosszabbodott, november 21-én megszűnt.
1920. március 8-án újra Nyugati pályaudvar és Újpest között közlekedett. 1921 júliusától novemberig lóversenyjáratként, kizárólag versenynapokon Rákospalotáig közlekedett. 1944 karácsonyáig közlekedett, majd 1945. április 30-án újra forgalomba állt Nyugati pályaudvar és Újpest, vasúti híd között. 1950. november 11-én végállomását Újpest, víztoronyhoz helyezték át. 1978-tól a metróépítés miatt terelve, a Dózsa György út–Lehel utca útvonalon közlekedett. 1981. április 1-jén az M3-as metró a Deák tér – Élmunkás tér szakaszának építési munkálatai miatt megszűnt a Kádár utcai villamosvégállomás, ezért a 3-as (és az 55-ös) villamos az Árpád hídig rövidült.
A kimaradó szakaszon a BKV elindította a 3V pótlóbuszt. 1982. május 2-án közlekedett utoljára a Váci úti 3-as és 55-ös villamos, pótlásukra a 3V járatot Újpest, Árpád útig hosszabbították.
A pótlóbusz a metró Árpád híd–Újpest-Központ szakaszának átadásáig, 1990. december 13-ig közlekedett az Árpád híd és Újpest, Szilágyi utca között.
1954. szeptember 6-án indult el a Nyugati pályaudvar és Újpest, Forgalmi telep között. 1955. március 1-jétől 1-es jelzéssel közlekedett tovább, majd 1961. szeptember 4-én ismét a 3A jelzést kapta. 1963-ban megszűnt, viszont 1964-től ismét közlekedett. A betétjárat végül 1974-ben szűnt meg.
11-es villamos:
1906 februárjában indult – akkor még jelöletlenül – az óbudai Fő tértől a Margit hídon átkelve a Váci körút – Kiskörút útvonalon érte el a Kálvin teret, majd innen a Lónyay utca – Boráros tér – Közvágóhíd útvonalon érte el a Gubacsi úti Sertésvágóhidat. 1915-ben útvonala módosult: végállomásának a Közvágóhidat jelölték ki és a Mester utca – Lónyay utca – Múzeum körút – Károly körút – Vilmos császár út – Margit híd – Lajos utca – Fő tér – Vörösvári út – Bécsi út – Margit híd – Vilmos császár út – Károly körút – Múzeum körút – Lónyay utca – Mester utca útvonalon közlekedett. 1918-tól 1919 novemberéig az 1906. évi útvonalán közlekedett, viszont csak a Közvágóhídig.
1920-ban belső végállomása a Boráros téren volt, 1921-től pedig a Zsigmond téren. 1924. december 18-ától a Közvágóhíd – Kálvin tér – Nyugati pályaudvar – Margit híd – Lánchíd útvonalon járt. 1926. július 12-én útvonala módosult: a Nyugati pályaudvarig változatlan volt az útvonala, innen azonban Újpestig közlekedett. Ez az állapot még 9 évig, 1935. július 11-ig tartott, ekkor azonban Újpest helyett ismét a Margit híd felé haladt és a Török utcánál végállomásozott.
12-es villamos:
Eredetileg, 1910-től A, majd 1939-től 90-es jelzéssel a Nyugati pályaudvar és a Kossuth utca között közlekedett, még a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt. (BURV) járataként. 1955. október 16-án átszámozták 12-esre az útvonal módosítása nélkül, de 1983. június 1-jétől lerövidítették, a belváros felől a Lehel tértől járt. 1995. december 27-től az útvonala ismét rövidebb lett, így már az Angyalföld kocsiszíntől a Kossuth utcáig jár, amely a mai viszonylat is. 1961 és 1967 között betétjárata is volt 12A jelzéssel.
14-es villamos:
1875-ig a 14-es villamos a korábbi istvántelki hurok villamosjárata volt. A hurokban először a BURV (Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt.) C jelű viszonylata közlekedett a megyeri vonal elágazó viszonylataként (1907 decemberétől), majd 1939-től 91-es jelzéssel. A mai 14-es viszonylatjelzést 1955-ben kapta. Ekkor a villamos a Marx tér (mai Nyugati tér) és a MÁV Landler Jenő Járműjavító között közlekedett, 31 perces menetidővel. A vonalvezetése a BURV telepig megegyezett a mai vonalával, majd a Lebstück Mária utcán át érte el az Ősz utcát. A hurok a Rózsa utca–Elem utca–Klára utca–Ősz utca útvonalon volt körbejárható. A 14-es ezen szakaszán 1975-ig közlekedtek szerelvények, a viszonylatot ekkor a forgalmi telepnél létesített hurokig rövidítették, helyette 20Y jelzésű buszjáratot indítottak. A vonalon ekkor csak jobb oldali ajtókkal rendelkező kocsik közlekedtek.
A Marx téri végállomásként a Kádár (mai Visegrádi) utcai hurkot használták. A 3-as metróvonal építésével összefüggően a hurok végállomási rendje és vonalvezetése folyamatosan változott, végül 1981 április elején megszűnt. A villamosok végállomása ekkor került az Élmunkás (mai Lehel) térre.
15-ös villamos:
Sokadik útvonala után 1935. január 1-jén a 2-es villamos útvonalát kettévágták, a Rudolf (ma: Jászai Mari) tértől délre a 2-es, északra az új 15-ös villamos közlekedett a Vágány utcáig. 1944. november 24-én megszüntették, de már 1945. április 30-án újraindult a Vágány utca és a Pozsonyi út között, majd május 26-ától ismét a Rudolf térig járt. 1950 októberétől a csúcsidei zsúfoltság miatt pótkocsival közlekedtették. December 21-én a Dózsa György úti aluljáró átadásával lerövidült, már csak a Váci út és a Jászai Mari tér között közlekedett (pótkocsi nélkül).
1955. január 1-jén a Dózsa György út – Rudas László utca – Szinyei Merse utca – Bethlen utca – Baross tér – Fiumei út – Orczy út útvonalon a Nagyvárad térig hosszabbodott. Január 10-én elindult 15A jelzésű betétjárata a Jászai Mari tér és a Váci út között. Május 16-án a 15-ös útvonalát a Keleti pályaudvarig visszavágták. 1956. október 23-ától közlekedése szünetelt, hivatalosan 1957. január 21-én szűnt meg. Február 1-jén a Dózsa György út – Baross tér kapcsolat lebonyolításának érdekében elindult a 79-es trolibusz. Ezt követően a 15-ös ismét járt a korábbi betétjárat útvonalán: a Jászai Mari tér és a Váci út között. 1963. december 15-én elkészült a Dráva utca és a Váci út kereszteződésében a kanyarodó vágány, így lehető vált a 15-ös észak irányú meghosszabbítása: új végállomása Újpest, vasúti híd lett. Ugyanezen a napon újraindult a 15A is a Jászai Mari tér – Váci út útvonalon.
1977. október 5-én az Árpád úti vágányépítési munkálatok miatt a 15-ös útvonalát a Megyeri csárdáig hosszabbították. November 15-én a 15-ös és a 15A villamost megszüntették, helyettük a 15-ös jelzéssel villamospótló buszjárat indult a 79-es trolibusz Dózsa György út – Jászai Mari tér szakaszának kiépítéséig a Dráva utca – Váci út – Tisza utca – Hegedűs Gyula utca – Gogol utca – Rajk László utca – Csanády utca – Fürst Sándor utca – Budai Nagy Antal utca – Pozsonyi út – Dráva utca útvonalon, körjárati jelleggel. A pótlóbusz 1978. március 4-én megszűnt, másnap már a 79-es trolibusz közlekedett helyette a Jászai Mari térig.
21-es villamos:
1904-ben indult, akkor még jelöletlenül a Városliget – Damjanich utca – Rákóczi út – Múzeum körút – Üllői út – Orczy út – Thököly út – Aréna (Dózsa György) út – Városliget útvonalon. 1910-ben a 21-es jelzést kapta. 1926. július 11-ig útvonala nem változott, viszont aznap több villamosvonallal együtt megszüntették.
1945. május 19-én újraindult a megszűnése előtti útvonalán, majd egy héttel később a Soroksári út és a Haller utca kereszteződéséig, június 5-étől pedig a Közvágóhídig közlekedett. 1948. december 5-étől újra a Nagyvárad tér lett a végállomása. Két évvel később, 1950. december 21-én a Dózsa György úti aluljáró átadásával útvonala a Váci útig meghosszabbodott. 1950 szilveszterének éjjelén a Közvágóhídig járt. 1952. október 26-án a Dózsa György úti villamosvágányok Thököly út és Rudas László utca közötti szakaszának felszámolása miatt útvonalát módosították: a Keleti pályaudvartól a Bethlen utcán folytatta az útvonalát, majd innen a Szinyei Merse utcán és a Rudas László utcán érte el a Dózsa György utat, ahonnan már nem a Váci út felé járt, hanem a Lehel útra kanyarodva az újpesti István térig. 1953. szeptember 21-étől november 23-ig az angyalföldi Béke térig járt, majd ismét Újpestig közlekedett.
1954. december 30-án megszűnt, pótlására a Dózsa György úti 75-ös troli járt. illetve a Nagyvárad térig meghosszabbított 15-ös villamos.
23-as villamos
Története során gyakran megváltozott az útvonala.
1951. április 30-ától a Közvágóhíd – Könyves Kálmán körút – Simor utca – Orczy tér – Keleti pályaudvar – Thököly út – Dózsa György út – Váci út útvonalon meghosszabbodott.
1952-től a Keleti pályaudvartól a Thököly út – Dózsa György út – Váci út útvonal helyett a Bethlen Gábor utca – Bajza utca – Rudas László utca – Dózsa György út – Váci út – Újpesti vasúti híd útvonalon meghosszabbodott.
1955-től a 23-as villamos már nem közlekedett a XIII. kerületben.ű
24-es villamos:
Hét és fél év után 1951. április 30-án a csepeli gyorsvasút átadása miatt indult újra a Keleti pályaudvar és az új HÉV-vonal belső végállomása, a Boráros tér között a Soroksári út – Hámán Kató (Haller) utca – Fiumei út útvonalon. 1952. május 30-ától a Festetics utcán át érkezett a Baross térre. Október 26-ától a Boráros tér helyett a Nagyvárad térre érkezett, illetve a Baross tér után a Bethlen Gábor utca – Szinyei Merse utca – Rudas László utca útvonalon a MÁV kórházig járt. 1953. március 29-én a Váci út és a Dráva utca kereszteződéséig hosszabbodott a Dózsa György úton keresztül. Szeptember 21-én a Közvágóhídig hosszabbodott. 1954. október 31-én 24A jelzéssel temetői betétjárat közlekedett a Nagyvárad tér és a Váci út között. 1955. január 10-étől a 24A rendesen is közlekedett. május 16-án a 24-es és a 24A a Keleti pályaudvarig rövidült.
33-as villamos:
Sokadik útvonala után 1950. november 7-én átadták a Sztálin (ma: Árpád) hidat, amelyen új villamosvonalat is indítottak. A nagyvásártelepi 33-as jelzését ekkor 22-esre módosították, az új Sztálin hídi villamos pedig az 1917-es októberi orosz forradalom 33. évfordulója alkalmából a 33-as jelzést kapta. Az új villamosjárat az Óbuda, Forgalmi telep és a Váci út között állt forgalomba. 1954. július 12-én pesti végállomását a Nyugati pályaudvarhoz helyezték át, ezzel tagjává vált a Váci úti villamoscsaládnak. Ekkor korábbi útvonalán 33A jelzéssel betétjáratot indítottak. A 33A útvonala 1955. május 23-án a Sztálin híd budai hídfőjéig rövidült, azonban az utasok kérésére 24-étől ismét Óbuda, forgalmi telepig járt. A betétjárat 1979. május 30-án szűnt meg, a 33-as még egy évig bírta: 1981. január 19-én kezdődött el az Árpád híd felújítása és az 1-es villamos kiépítése, ezért megszüntették. Az 1-es átadásáig, 1984 novemberéig 33V jelzéssel pótlóbusz közlekedett helyette.
55-ös villamos:
1910-ben indult el az 55-ös villamos a Nyugati pályaudvartól és a rákospalotai Kossuth utcához tartott. 1919. november 22-én útvonala Újpest, városházáig rövidült, de 1920. február 22-től ismét Rákospalotáig járt. 1922 decemberétől Újpest és Rákospalota között a forgalmasabb órákban sűrítő járat közlekedett, ettől kezdve 1925-ig a Nyugati pályaudvartól induló 55-ös 55A jelzéssel közlekedett, és az Újpest, forgalmi teleptől induló villamos kapta az 55-ös számot.
1938. november 4-től útvonalát módosították, a Váci út – Árpád út – Horthy Miklós út (napjainkban Fő út) útvonal helyett a Váci út – Árpád út útvonalon járt. 1944 novemberéig közlekedett, majd 1945. február 7-én újraindult Újpest, víztorony és Forgách utca között. Február 10-től március 16-ig áramhiány miatt szünetelt, de március 17-én újraindult immár a Katona József utcáig. Április 17-től a Nyugati pályaudvarig ment, majd két héttel később elérte Rákospalotát is.
1949. október 30-án elindult az 55A jelzésű betétjárat is, Újpest, víztorony és Újpest, forgalmi telep között. 1950. október 11-én megszűnt.
Az 1956-os forradalom után csak 1957-ben indult újra. 1957. szeptember 18-tól Rákospalota felé az Élmunkás téren át a Lehel út felé halad, majd a templom mögött éri el a Váci utat.
1971. október 4-én a Budapest–Szob vasútvonal villamosítása miatt megkezdődött az Árpád úti villamosfelüljáró elbontása, ezért az 55-öst kettébontották: az 55-ös Nyugati pályaudvar és Újpest, víztorony, az 55A pedig a Deák utcától ment Rákospalotára. 1974. november 7-től ismét a teljes vonalán járt az 55-ös. 1977. október 11-től december 20-ig, valamint 1978. február 27-től március 17-ig az Árpád úti vágányépítés miatt pótlóbusz járt helyette.
1981. április 1-jén a 3-as metró a Deák tér – Élmunkás tér építési munkálatai miatt megszűnt a Kádár utcai villamos végállomás, ezért az 55-ös villamos az Árpád hídig rövidült. 1982. május 2-án közlekedett utoljára a Váci úti 55-ös villamos.
1951. május 15-én indult el az éjszakai járat a nappali 55-össel azonos útvonalon. 1977. október 11-től december 20-ig, valamint 1978. február 27-től március 17-ig az Árpád úti vágányépítés miatt pótlóbusz járt helyette. 1981. április 1-jén az Árpád hídig rövidült. 1982. május 2-án közlekedett utoljára.
62-es villamos; rövid ideig 16-os is:
1953. március 29-én indult először 62-es villamos, a Marx (Nyugati) tér és Rákospalota-Újpest, MÁV-állomás között, lényegében a 90-es villamos betétjárataként. November 23-án 62A jelzéssel betétjárata is indult a Béke térig, de ez a járat rövid életet élt: 1954. március 22-én megszüntették. Nemsokkal előtte, 1954. február 1-jétől csúcsidőben a 62-est Szilágyi úti aluljáróig járatták. 1955-ben újraindult a 62A a Marx tér és a Gyöngyösi utca között, ugyanekkor a 62-es Szilágyi utcai végállomása véglegessé vált. 1956. április 23-án a 62A a 16-os jelzést kapta és a forradalom után a 62-est az 1957-es újraindulásáig ez pótolta. 1961. szeptember 4-én a 62-es villamos jelzését 12A-ra módosították.
90-es villamos; A-jelzésű járat:
A budapesti 90-es jelzésű villamos a Marx tér és Rákospalota, Kossuth Lajos utca között közlekedett. A járatot a Fővárosi Villamosvasút üzemeltette.
A Budapest-Újpest-Rákospalota Villamos Közúti Vasút Rt. (BURV) 1896. március 16-án indította el rákospalotai A jelzésű járatát, melynek szárnyvonala a Szent István térnél ágazott el, majd onnan az Árpád út – Fő utca útvonalon érte el a községházát. 1939. június 12-én a 90-es jelzést kapta. 1945. május 16-ától Újpest, forgalmi telep és Rákospalota között járt. 1946. június 16-ától éjszakai járatként is közlekedett (ami ekkor azt jelentette, hogy 0:35-kor is indult egy kocsi). 1950. június 5-én betétjárata indult 90A jelzéssel Újpest, Széchenyi tér és Rákospalota, MÁV-állomás között, ezt 1953. március 29-én az újonnan indult 62-es villamos váltotta ki, de 1954. december 31-étől tíz napig ismét forgalomba állt. 1955. október 16-án a 90-es villamos jelzése 12-esre módosult.
91-es villamos; C-jelzésű járat:
A budapesti 91-es jelzésű villamos a Marx tér és MÁV Landler Jenő Üzem között közlekedett. A járatot a Fővárosi Villamosvasút üzemeltette.
A Budapest-Újpest-Rákospalota Villamos Közúti Vasút Rt. (BURV) 1907-ben indította el a Nyugati pályaudvar és a MÁV istvántelki főműhelye között közlekedő C jelzésű járatát, ami 1939. június 12-én a 91-es jelzést kapta. 1943. június 2-ától újpesti körforgalmi útvonalát (Ősz utca – Nagyvárad utca – Klára utca – Temesvár utca – Rózsa utca – Ősz utca) az ellenkező irányban járta be, ezt az Ősz utcai vágánykereszteződés átépítése tette lehetővé. 1944 októberében még közlekedett.
1945. április 9-én újraindult az Újpest kocsiszín és az Istvántelki Főműhely között, kizárólag a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban. Június 16-ától ismét teljes vonalon járt, majd kerek egy év múlva elindult az Istvántelki Főmühely (rövid „ü”-vel írták a végállomás nevét) és az Újpest kocsiszín között a 91A jelzésű éjszakai járata. 1955. október 16-án a 91-es villamos jelzését 14-esre módosították.
92-es villamos; J-jelzésű járat:
A budapesti 92-es jelzésű villamos a Nyugati pályaudvar és Újpest, Szent István tér között közlekedett. A járatot a Fővárosi Villamosvasút üzemeltette.
Az első világháború után indult el a J jelzésű BURV-villamos Újpest, Szent István tér és a Nyugati pályaudvar között. 1919-ben forgalma többször szünetelt, 1920. június 7-étől rendszeresen közlekedett, de csak munkanapokon. 1934. április 30-ától az Újpest, városházáig hosszabbodott. 1939. június 12-én kapta meg a 92-es számot, és 1944 októberének elejéig változatlan útvonalon közlekedett.
1945. május 3-ától a Nyugati pályaudvar és a Béke tér között közlekedett csúcsidőben. Június 16-ától Újpest, Megyer volt a végállomása. 1946. július 22-étől ismét csak a Szent István térig közlekedett. 1947. április 15-én a Nyugati pályaudvar és a Béke tér között 92A jelzéssel betétjárat indult. 1952. október 15-én a 21-es és a 23-as villamos útvonalát Újpestig meghosszabbították, emiatt a 92-es és a 92A villamosjáratot feleslegesnek tartották és megszüntették.
93-as villamos; B-jelzésű járat:
A budapesti 93-as jelzésű villamos Újpest, Szent István tér és a Megyeri út között közlekedett. A járatot megszűnése előtt a Fővárosi Villamosvasút üzemeltette.
A BURV 1896. január 12-étől a Ferdinánd tér, majd 1900. november 16-ától a Nyugati pályaudvartól a megyeri kápolnáig közlekedő vonalának adta a B jelzést. 1919. november 21-én megszűnt, majd 1920. január 26-ától ismét elindult, de az Újpest, Városházáig rövidült. 1921-től újra a Nyugati pályaudvarig járt, de 1934. április 30-ától ismét Újpestig rövidült. 1939. június 12-én megkapta a 93-as jelzést. Megyeri végállomását 1942. május 4-én helyezték át a Vasvári Pál utca és a Megyeri út sarkához a megyeri végállomását. 1944 szeptemberének végén leállították a forgalmát.
1945. április 9-én indult újra Újpest kocsiszín és Megyer között, kizárólag munkanapokon reggel és délután. Május 19-étől újra a Városházáig rövidült, majd május 27-étől újra az Újpest kocsiszínig járt. Június 16-án bevezették, hogy 22 órától üzemzárásig Újpest kocsiszín helyett az István térről indul Megyer felé. 1955. augusztus 8-án jelzése 8-asra módosult, azóta nincs 93-as jelzésű villamosjárat Budapesten.